Budapesten számos búvóhely közül válogathat az érdeklődő, ám csak viszonylag kevés üti meg azt a mércét, amely érdemessé teszi őket a rendszeres felkeresésre. E rovatban nívósabb hazai búvóhelyeinket vesszük sorra. Ki-ki leírhatja tapasztalatait, benyomásait a különböző szerelmi fészkekről, a gomba módra szaporodó kéjlakokról. Érthető módon fővárosunkra koncentrálunk, hiszen itt van a legtöbb ilyen szexbarlang, és gyakran ezek jelentik a találkahelyet a különböző térségekből érkezők számára. Az itt bemutatott búvóhelyeket vagy személyesen teszteltük, vagy különböző visszajelzések alapján értékeljük őket.
A NYUGATI ÉS KÖRNYÉKE
A búvóhelyesek hamar kipécézték maguknak a területet. Nem véletlenül, hisz éjjel-nappal hatalmas itt a nyüzsgés, nagy az átmenőforgalom. Számszakilag egészen jó a kínálat - talán csak a Corvin sétány rossz hírű kurvatanyái überelik az itteni mennyiséget -, ám a színvonal meglehetősen felemás: a belsőépítészet, takarítás és a személyzet hozzáállása is gyakran igen sok kívánnivalót hagy maga után.
A Kresz Géza utcai kéjlak nyitja az igénytelenebb lakások sorát. Jellegzetes retrobútor, kopott törölközők, öreges kiszolgálás - a nagymama megmaradt bútorai között csak itt-ott csillan meg némi újdonság, jelezvén a tulajdonosok igyekezetét a kor szellemiségéhez való igazodásra.
Nem sikerült valami jól az apartman csinosítása és rendben tartása a Visegrádi utcában sem. Hajszálakkal teli, kosztól ragadó ágyneműk, ütött-kopott, slendrián módon szekrénybe hajigált törölközők, törött zuhanyrózsa, eldugult lefolyó. Híre kelt olyan eseteknek, hogy némelyek visszakérték pénzüket, s éjnek évadján nekiindultak másik lakást keresni, annyira elriasztották őket az említett - a tulajdonos által apróságnak gondolt - körülmények. Inkább egy húszágyas hostelszoba, még ott is szívesebben hajtja az ember álomra a fejét! Jellemző módon a fizetés postaládás módszerrel történik: a kuncsaft bedobja a bankókat a levélszekrénybe, a kulcsot pedig egy közeli kis üzletben veheti át. Mondanunk sem kell, a tulaj leginkább az említett ládikó kiürítése céljából keresi fel az elhanyagolt kuckónak otthont adó társasházat. S úgy látszik, a Visegrádi utcában a bádogszekrény több-kevesebb rendszerességgel történő nyitogatásával lényegében ki is merül az üzemeltető, illetve az esetleges személyzet minden tevékenysége.
De nézzük, mi akad még Újlipótváros és a Nyugati téri aluljáró határán. A Katona József utcai búvóhely igazi mostohagyermeke a gazdájának. Nemcsak az igénytelenség, de a retró is teljes pompájában tenyészik ezen a közlekedésileg sem túl szerencsés helyen lévő "kéjbarlangban". Az aluljáró közelsége ugyanis viszonylagosan értendő: jó hat-hét percet kell gyalogolni a metrótól, mire elérjük az újlipótvárosi léptékkel mérve eléggé kiábrándító látványt nyújtó, leharcolt házat. Hetvenes-nyolcvanas évekből visszamaradt, lassan már muzeális értékké nemesülő bútorzat egymás hegyén-hátán, a jól ismert, legkülönfélébb színű női hajszálakkal átszőtt pokrócok, egyedi lenyomatokkal tarkított, foltos kínai ágynemű, berregő hűtőszekrény.
Vetekszik az előzőekkel, mégis egy fokozattal talán kevésbé silány egy másik Visegrádi utcai randikuckó. A lakás nehézkesen megközelíthető helyen, a Szent István parknál található, egy bauhaus épület harmadik emeletén. Igénytelen berendezés, ütött-kopott huzatok, 80-as éveket idéző kispolgári miliő. Lakberendezőjének trehány hozzáállását a viszonylag tágas terek sem tudják ellensúlyozni. Kifejezetten kényelmetlen érzései támadnak benne az embernek, ha egy jó csajt első alkalommal ide cipel fel.
A nagymama-fílingtől ez idáig mindössze egy búvóhely tudott úgy igazán megszabadulni a Nyugati környékén, ez viszont elhelyezkedését tekintve is elsőrangú. A megújuló Nyugati tér közvetlen szomszédságában, egy pompás bauhaus épületben kapott helyet. Modern, ízléses bútorok, hangulatos színek, káprázatosan jó felszereltség, és még folytathatnánk a felsőfokú jelzők osztogatását. Ez a barátságos apartman valóban méltó arra, hogy itt töltsünk el kedvesünkkel pár órát vagy egy egész hétvégét. Az élményt egy hatalmas sarokkád teszi teljessé, no és persze az sem utolsó, hogy télen sem kell fagyoskodnia odabenn az embernek, mint az oly sok búvóhelyen jellemző.
Bár közelebb esik a Lehel térhez, tulajdonosa mégis a Nyugati vonzáskörzetéhez számítja a képen látható, Hegedűs Gyula utcai "randikuckót". A kifejezést szándékosan tettük idézőjelbe, mivel a lakás otthonosnak legkevésbé sem mondható, s így véleményünk szerint egyáltalán nem "kuckós" - inkább emlékeztet egy leharcolt kollégiumi szobára, mint egy ötcsillagos luxuslakásra. A helyszín tisztasága még csak-csak (bár a pókhálókat néha lekotorhatnák egyik-másik fölső sarokból), de inkább ne ide hozd a csajodat, ha valami modern, romantikus estét szeretnétek összehozni. Igénytelen egy-két órás összejövetelekre elmegy... és ezzel mindent elárultunk róla. A lakást átadó idősebb páros mintha ott lakna az "apartmanban".
Tapasztalataink szerint a Nyugati környékén csak körúton belül lehet jó színvonalú búvóhelyet találni. Ezt látszanak igazolni a Nyugati tér 5. szám alatti lepukkant lakások is. A "búvóhelyek" az újlipótvárosi oldal egy ütött-kopott épületében találhatók, közvetlen egymás mellett - diszkrécióról már csak azért sem lehet szó, mert a nyitott udvari folyosón állandó a jövés-menés, ahogy az ajtók és ablakok előtt elhaladó párok egymást váltják. A tulajdonos vagy inkább üzemeltető ezt nem így látja:
http://lakas-orakra.hu/
Tisztasági, sőt egyáltalán, ágyneműcserét illető dolgok miatt se fő túlzottan a feje, hiszen ottjártunkkor olyan ágyneműt kaptunk, amelyben előttünk legalább négyen-öten hentereghettek nem sokkal azelőtt. A párnákon mindenféle színű és hosszúságú hajszálak, az ülőgarnitúrák erősen túlhaladták már élettartamukat, gusztustalanul pecsétesek, foltosak, az ágy alján vastagon állt a por. Körülbelül ennyire ügyelnek a szobák tisztaságára. Az áraik valamiért mégis pofátlanul magasak, egyetlen éjszakára 15 ezret kért a hölgy.
Ezt olvassuk továbbá a honlapon:
Ebből csak az nem igaz, hogy "zárt lépcsőházakból nyílnak" a lakások, hiszen a gang belső udvarra és a szabad égre néznek, másfelől a "Budapest kulturált övezeteiben" masszívan egyetlen háztömb egy szem nyitott folyosóját jelenti a hírhedt Nyugati téri csövestanya mellett. Közlekedésileg kétségkívül elsőrangú a hely. Ha valakinek szerényebb igények mellett arra jut ideje, hogy fölszaladjon az aluljáróból pár numerára, arra a célra tökéletesen megfelel.
A 8-9. KERÜLETI REHABILITÁCIÓS NEGYED
Ide tartozik a Corvin-negyed és a 9. kerületi Mester utca - Ferenc tér környéke. Felkapott rész, a rehabilitáció azt jelenti, újratelepítik az egészet, megpróbálják kipucolni a mocsokból, ami mindenképp dicséretes szándék egy ilyen gettós városrészre nézve.
Mivel tele van új építésű házakkal, sokan azt gondolják, ez már automatikusan magával hozza a magas színvonalat, ennek cáfolatára azonban két kis értékelést ollózunk innen:
http://buvohelylista.hu/ertekelesek/
A MARGIT KÖRÚT KÖRNYÉKE
